Fotózás

Május 19.-én egy csodálatos napban lehetett részem. Talán minden nő álma az, hogy egyszer profi fotós készítsen róla csodás képeket. Szerencsére az én életemben eljött ez a nap. Négy sorstársammal együtt pózoltunk a kamera előtt. A képek is bebizonyítják a végén, hogy négy keréken is lehetünk szexik és nőiesek. Sőt talán, ha csak olyan képeket tennék fel, amin a kanapén pózolunk, senki se mondaná meg, hogy kicsit másabbak vagyunk. :)
Igazából ez egy kezdeményezés lenne a részünkről. Hisz külföldön teljesen elfogadottak a mozgássérült modellek, de hazánkban egyenlőre nem is tudunk ilyesmit felmutatni. Ezt kéne megváltoztatni. Szerintem simán reklámozhatna egy sminket egy mozgi nő. Hisz ahhoz nem kell mondjuk épp láb, hogy az arcunkkal hozzájáruljunk.
Na de térjünk vissza, ahhoz a bizonyos szombati naphoz. Én érkeztem a legmesszebbről így én indultam el a legkorábban a fotózásra. Féltem, hogy a két és fél óra alvásom a képeken is meg fog látszani, de szerintem ahhoz képest nem lettek rosszak.
 Nagyon barátságos környezet fogadott minket. El se hittem, hogy ott vagyok. Azt hittem álmodok, „túl szép, hogy igaz legyen” gondoltam.. de nem volt álom, ez volt a valóság. És ezt elsősorban Buday Gergőnek köszönhetjük hisz az egész az Ő ötlete volt, hogy ez az álmunk valóra váljon.
 Jó volt látni, hogy ugyanúgy belőlünk is a legjobbat akarták kihozni, mint az igaz modellekből. Csodálatos sminket kaptunk Szelecsényi Ritától.
 Teljesen alkalmazkodott mindenki hozzánk. Nem néztek le minket, azért mert másabbak vagyunk. Empatikus csapat fogadott minket. Azokban a pózokba fotóztak minket, amiket meg tudtunk csinálni. Imádtam Kadosa Zoltán kommentárjait, miközben fotózott. Még most is tisztán emlékszem mindegyikre. :)

Ha több mindent szeretnél megtudni a kezdeményezésről akkor itt megtalálsz minket: http://www.facebook.com/abilityfashion ( Sőt megismerheted a lányok történetét is)

És a videó a képekről amik rólam készültek:

A lányokkal a közös videó:

Érettségi és bankett

A múltkor elmeséltem mi történt velem áprilisban. Most a májusomról szeretnék beszámolni.

Május 5.-én négy év után elballagtam. Előtte nap a Hajdúböszörményi barátnőm érkezett meg hozzám. Örültem, hogy velem lehet, hisz Ő olyan nekem mint egy kis hugica. Segített nekem másnap a készülődésben és egy csodálatos hétvégét töltöttünk el együtt. Vasárnap még a hétfői magyar érettségire is együtt készülgettünk. Szombaton pedig azt hiszem méltón megünnepeltük a ballagásomat a fiúkkal együtt. :)

Május 7.-én elkezdődött az érettségis hét. Akkor azt hittem, hogy sosem telik el az a négy nap. Így utólag vissza gondolva nem is volt olyan para az egész. Írásbeli pipa. :)

Tudom, hogy azt mondtam, hogy csak a májusról írok, de ha már itt vagyok akkor a Júniust is megemlítem.

Június 18.-án elkezdődött a szóbeli érettségi. Én voltam az első. Igazából amikor megtudtam, hogy én leszek aki kezdi, beparáztam. Utálok első lenni. :D De jó volt hamar  túl lenni rajta.

Június 20.-án pedig átvehettük az érettségis bizonyítványunkat és elmondhattuk, hogy papír szerint érettek vagyunk. Este pedig a bankettünk volt. :)