A suliba első két órám Latin volt. Első órán lezártak minket.5ös lettem, de ennek ellenére jövőre leadom hisz három nyelvet nem egyszerű tanulni és így az angolt rontottam, ami fontosabb lenne.A második órában pedig Gyulán sétáltunk.
12:00 órától pedig a suliba jöttek kortárs írók. Kollár Árpád és Orcsik Roland személyében. Az előadás a klubházban volt, ami előtt egy hatalmas patka van, amiről legurulni nem tudtam. De a drágáimmal megoldottuk felemeltek és leraktak a patkáról.Majd a lépcsőt is megoldottuk hasonló technikákkal. Erősek az én csajszijaim.♥ :]
És most már eljött a várva várt szünet. De első sorban az álmaimat akarom megvalósítani. Sok célt kitűztem és szép lassan meg is valósítom őket.De elsőnek a Pekingi utamat!:))
...
„Hisz a csodákban, és mert hisz bennük, meg is történnek. Biztos benne, hogy a gondolkodása megváltoztathatja az életét, és mert biztos benne, meg is változik az élete. Bízik benne, hogy rátalál a szerelem, és mert bízik benne, rá is talál... Olykor kiábrándul, olykor megsérül... De a harcos tudja, hogy megéri hinni, és minden vereségre két győzelem jut. Ezt mindenki tudja, aki hisz.”
/Paulo Coelho/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése