2011. augusztus 21., vasárnap
...és rájössz, soha nem szabad feladni...
Engem megedzett a sors. Kaptam jót, rosszat, vidámat, szomorút. Vannak, akik kitartanak mellettem ma is, vannak, akik elhagytak. De én azt gondolom, semmit sem bánok meg, mert ezek mind az életem részei..ezek formáltak olyanra, amilyen vagyok. A rossz dolgokból tanultam meg, hogy menni kell tovább, akkor is, ha nem tudod, megéri-e. Mert aztán következik valami jó, amitől boldog leszel, és rájössz, soha nem szabad feladni. Ha elestem felálltam, nem hagytam, hogy meggyötörjenek, tudtam, ha hiszek benne akkor el jön majd a boldogság is. Olyan ez, mint a hullámok a tengerben...egyszer magasra törsz, majd lezuhansz, de újra meglebegteti a felszínt a szél, újra fent, aztán megint lent..Körforgás. Túl kell élni. Át kell lépni. Meg kell oldani. Hagyni kell a fenébe. Küzdeni kell érte. Feladni. Nyerni. Veszíteni. Tűrni. Ellenezni. Tanuld meg a szabályokat és játssz!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése